Fizika

Fizika
Daniel Bernoulli: Hydrodynamica sive de viribus et motibus fluidorum commentarii (1738)
Daniel Bernoulli: Hydrodynamica sive de viribus et motibus fluidorum commentarii (1738)

TárgyaHidrodinamika, azaz a folyadékok mozgása, a téren és időn át történő viselkedése
Jelentős művelőiGalilei, Newton, Faraday, Hertz, Planck, Rutherford, Einstein, Heisenberg, Schrödinger, Dirac
Jelentős kézikönyveiNagy–Beleznay–Mayer–Szervánszky: Fizikai kislexikon (Budapest, 1977)
természettudományok
A fizikai jelenségek különböző példái

A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből[1][2]) az anyaggal[3] és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány.[4] Az egyik legalapvetőbb tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése.[m 1][5][6][7]

A fizika az egyik legrégebbi akadémiai diszciplína, a csillagászat magába foglalásával talán a legrégibb.[8] Az elmúlt két évezred során a fizika a természetfilozófia része volt, a kémiával, a biológiával és a matematika bizonyos ágaival együtt, de a 17. században a tudományos forradalom során a természettudományok saját jogukon mint egyedi kutatási programok emelkedtek ki.[10] A fizika a kutatás számos interdiszciplináris területét keresztezi, mint például a biofizika és a kvantumkémia, és a fizika határai nem határozhatók meg szigorúan. A fizika új elgondolásai gyakran magyarázzák meg más tudományok alapvető mechanizmusait,[5] míg a kutatás új irányvonalait nyitják meg az olyan területeken, mint a matematika és filozófia.

A fizika az elméleti áttörésekkel hozzájárul továbbá az erre épülő új technológiák fejlődéséhez. Például az elektromágnesség vagy magfizika elméletének kialakulása és fejlődése vezetett közvetlenül olyan új, a társadalmat is átformáló termékek kifejlesztéséhez, mint a televízió, a számítógépek, a háztartási eszközök és az atomfegyverek.[5] A termodinamika vívmányai vezettek az iparosodás fejlődéséhez, és a mechanika vívmányai ösztönözték a számtan fejlődését.

Az ENSZ 2005-öt a fizika világévének nyilvánította.

  1. physics. Online Etymology Dictionary. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  2. physic. Online Etymology Dictionary. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  3. A Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes [] tudományos ismeretnek egyetlen mondat [kivételével] el kellene pusztulnia [...], mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az [...] ,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket ..." (Feynman, Leighton & Sands 1963, p. I-2)
  4. "A fizikai tudomány az ismeretnek az az osztálya, mely a természet rendjével van kapcsolatban, vagy, más szavakkal kifejezve, az események szabályos egymásra épülésével." (Maxwell 1878, p. 9)
  5. a b c "A fizika a legalapvetőbb tudomány. Minden terület tudósai használják a fizika elképzeléseit, ideértve a kémikusokat, akik a molekulák szerkezetét vizsgálják, a paleontológusokat, akik megpróbálják rekonstruálni, hogyan jártak a dinoszauruszok, és a klímakutatókat, akik azt tanulmányozzák, milyen hatással van az emberi tevékenység a légkörre és az óceánokra. A fizika az alapja minden mérnöki tudománynak és technológiának is. Nincs mérnök, aki meg tudna tervezni egy síkképernyős TV-t, egy bolygóközi űrjárművet, vagy csak egy jobbfajta egérfogót anélkül, hogy először ne kelljen megértenie a fizika alapvető törvényeit. (...) A fizikát a világunk és önmagunk megértése után kutató emberi értelem kimagasló vívmányának fogod látni.Young & Freedman 2014, p. 1
  6. "A fizika egy kísérleti tudomány. A fizikusok megfigyelik a természet jelenségeit, és megpróbálják megtalálni az ezen jelenségekhez kapcsolódó mintákat."Young & Freedman 2014, p. 2
  7. "A fizika a világod, valamint a körülötted levő világ és világegyetem vizsgálata." (Holzner 2006, p. 7)
  8. Krupp 2003
  9. Cajori 1917, p. 48-49
  10. Francis Bacon 1620-as Novum Organum-a kritikus volt a tudományos módszertan fejlődésével kapcsolatban.[9]


Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „m” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="m"/>


Developed by StudentB